Adatkezelés

Adatkezelési tájékoztató

Jövő tavasszal indul a korszerűtlen családi házak felújítását célzó pályázat.

A 150 milliárd forintos támogatásból 2020-ig akár 3 millió ilyen ház is megújulhat - mondta Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára. A kidolgozás alatt álló pályázat keretében az épületek hőszigetelését, a nyílászárók cseréjét, valamint a villamos- és vízhálózatok felújítását támogatják, munkát adva ezzel a kis- és közepes méretű vállalkozásoknak - tette hozzá az államtitkár. A felújítási költség 40 százaléka lesz vissza nem térítendő, uniós támogatás, míg az önrész várhatóan 45 százalék lesz. A maradék 15 százalék pedig kamatmentes, visszatérítendő támogatásból származik majd. Ezt a legkisebb hányadot még nem hagyta jóvá az EU - vázolta a finanszírozást Szabó Zsolt. A Magyar Energiahatékonysági Intézet az irányt jónak tartja, és úgy véli, hogy a várhatóan tavasszal megnyíló, a családi házak energetikai felújítását segítő pályázat jó folytatása egy olyan állami ösztönző programnak, amely egyre hatékonyabban működik. A hosszú távú sikerekhez fontos lenne az, hogy kampányszerű pályázatok helyett egy átgondolt, legalább két-három éven átívelő, fokozatos program jelenjen meg a szervezésben és a kommunikációban is. A legtöbb családnak ugyanis nem áll rendelkezésére akkora összeg sem, hogy a 40-45 százalékos vissza nem térítendő és a 15 százalékos, kamatmentes visszatérítendő támogatás mellett a fennmaradó pénzt kigazdálkodja egy jelentősebb energetikai felújításhoz. A MEHI álláspontja szerint az arányokat meg kellene fordítani: 40 százalékos kamatmentes állami támogatást és 15 százalékos önrészt javasolnak. Úgy látják ugyanis, hogy a magyar lakosság nem szívesen vesz fel hitelt, ha csak hosszabb távon megtérülő beruházásról van szó. Ezért a MEHI uniós forrásokkal biztosított, állami garanciavállalást szorgalmaz.

Az Austrotherm és a Build Communication közös felmérése szerint minden második építkező 10-14 cm vastag hőszigetelést tervez az épületek homlokzatára.

Ez nevezhető akár jó eredménynek is, hiszen pár évvel ezelőtt sokkal vékonyabb volt az átlagos hőszigetelési vastagság. Ma már egy B30-as falon a 14 cm vastag szigetelés viszont éppen csak a jelenlegi szabályozást elégíti ki. A szabályozás pedig pár éven belül változni fog. Ahhoz, hogy a következő évtizedekben is hatékony és energiatakarékos legyen a ház, a példában szereplő B30-as falra 22 cm vastag hőszigetelést kell tenni. Ezt a vastagságot viszont jelenleg csak az építkezők 5 százaléka választja. Már ma is sokan vannak, akik a korábban feltett 4-5 centis vékony, nem eléggé hatékony hőszigetelés miatt kénytelenek újraszigetelni a házukat. Ez pedig olyan plusz költség, amit érdemes lenne megtakarítani. A dupla munka pedig csak úgy kerülhető el, hogy ha már most, a közeljövő igényeinek megfelelően szigetelik az épületeket.

A Mapetherm Ragasztótapasz nagy mennyiségű műgyantát tartalmazó prémium kategóriás hőszigetelő lemezek ragasztására, és simítására kifejlesztett termék.

Ennek a magas műgyantatartalomnak köszönhetően sokkal nagyobb rugalmasságot, valamint nedvességgel szembeni ellenállást biztosít.

Természetesen be kell látni azt is, hogy az EPS lapok ragasztása esetén egy műanyagot helyezünk fel egy cementes, vagy égetett ásványi alapfelületre.

A ragasztó csak akkor tud megfelelően tapadni ezekre a felületekre, ha mindkét anyagból (műanyag és ásványi) megfelelő mennyiséget, és minőséget tartalmaz.

A magas műgyantatartalom segít az polisztirolhoz való tapadáshoz, a termékben található jó minőségű és finom szemcsés homok, valamint Portland cement pedig tökéletes tapadást nyújt az alapfelülethez.

A termék „rugalmassága" nagyon fontos szempont a polisztirol lapok esetében, ami egyes zord és változékony időjárási körülményekből fakadóan, akár 2-3 mm-es hőtágulást vagy zsugorodást is okozhat egy EPS lapon belül!

A magas műgyantatartalomnak köszönhetően a Mapetherm Ragasztótapasszal ragasztott felület élettartama, és ezzel együtt a hőszigetelő rendszer tartóssága is jóval hosszabb az általánosnál.

Sok esetben tapasztaljuk azt, hogy egyes ragasztók száradást követően némi zsugorodáson mennek keresztül.

Ezt legjobban a felület simaságának ragasztást követő napon való ellenőrzése után láthatjuk. A Mapetherm Ragasztótapaszban használt alap-és adalékanyagoknak köszönhetően az anyag nem zsugorodik, és a kötésgyorsítónak köszönhetően a száradás gyorsan megy végbe, a lapok a ragasztást követően már másnap szilárdan és eltávolíthatatlanul állnak az alapfelületen.

Mire kell ügyelni a termék felhasználásnál?

A Mapetherm Ragasztótapasz bekeveréséhez csak a műszaki adatlapon, vagy a zsák hátulján leírt mennyiségű víz adagolható.

A ragasztó bekeverésénél gyakori hiba, hogy az anyagot az első megkeverés után nem pihentetik. Ilyenkor az anyag állaga sűrű, azonban 10-15 perc pihentetést követően- újrakeverés közben az anyag krémessé és nagyon könnyen bedolgozhatóvá válik. A műgyanták ebben az időszakban tudnak megfelelően oldódni, és a végső konzisztencia kialakításában fontos szerepet játszani.

Milyen kis apró trükkökkel lehet a ragasztó nyitott idejét meghosszabbítani?

Nagyon fontos, hogy csak annyi anyagot keverjünk be, amit meleg nyári időszakban 15-20 perc alatt elhasználunk!

Fontos, hogy mindig a keverővízhez adagoljuk a port, és ne fordítva!
A nyitott idő meghosszabbítható a következőkkel

A vízhez adagolt Mapetherm Ragasztótapaszt hagyjuk állni kis ideig a keverővízben, amíg fel nem veszi azt magától (hasonlóan a gipsz bekeveréséhez)

Keverjük meg alaposan az anyagot, majd hagyjuk állni. Felhasználás előtt ismét keverjük fel! A pihentetés közbeni időszak ne legyen túl hosszú, de akár 10-15 percél is hosszabb lehet (hőmérséklettől függően). A pihentetést árnyékos, hűvösebb helyen végezzük, majd a másodszor bekevert anyagot is óvjuk a nagy hőtől (ha lehetséges).

 

Ön tudatos vásárló? Sokunk válasza erre; természetesen! A felmérések is ezt mutatják, tartós használati cikket vásárolva - pld: egy televízió esetében - fontos szempont a szolgáltatásokon túl, mennyit fogyaszt a berendezés. Döntésünket sok esetben jelentősen befolyásolja, milyen energia osztályba van besorolva a kiszemelt termék.

Igy van ez az ingatlanokkal is, ugyan többet adunk egy energiatakarékos épületért, de az üzemeltetés során megtérül a kezdeti befektetés. Jelenleg az ingatlanpiac pang, és az a kevés meglévő vásárló erő, bizonyára hasonlóan tudatos. Nehezen értékesíthető egy olyan ingatlan, amely bár jó környéken van, de elavult a fűtési rendszere, elégtelen a homlokzat hőszigetelő képessége, vagy rosszul zárnak az ablakok. Lássuk be, nem lehet mindenki építőipari szakember, s jól jön a segítség. Az épületek energetikai tanúsítványa mindenki számára ugyanolyan érthető módon mondja meg az épületek energetikai minőségét, mint a boltban kínált TV készülék esetén, az energia osztály kártya.

Miért hasznos még?

Európában az összes felhasznált energia kb. 40 százalékát az épületekben használjuk fel, ezért foglalkozik kiemelten az Európai Unió is a lakások, közintézmények energiahatékonyságával. 2008. június végén, Magyarországon is megjelent az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. kormányrendelet, mely kimondja, milyen esetekben szükséges a tanúsítást elvégezni;

  • új építésű ingatlanok használatba vételi engedély kiadásához
  • tartós bérbeadás esetén
  • az 1000 négyzetméternél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén
  • meglévő épület, lakás, önálló rendeltetési egység adás-vételéhez

Az energetikai tanúsítvány beszerzése 2011. december 31-ig önkéntes volt, ma már kötelező.

Láthatjuk, hogy 2012-től már gyakorlatilag csak ilyen okirattal lehet eladni, vagy bérbe adni az ingatlanokat. Az a lakás, amely nem rendelkezik ilyen bizonyítvánnyal, csökken a piaci értéke! 2013. január 1-jétől, a kiállított Energetikai Tanúsítványokat HITELESÍTTETNI KELL! A hitelesítést a tanúsító végzi, az Országos Építésügyi Nyilvántartás elektronikus rendszerén keresztül. A tanúsítvány kiállíttatása mindig az eladó vagy a bérbeadó feladata!

A tanúsítvány alapján megtudhatjuk, milyen az ingatlan műszaki állapota, és ennek alapján mekkora az éves energiafogyasztása. Az alacsonyabb kategóriába tartozó, pld. „C" kategóriás lakás rezsiköltsége várhatóan magasabb, mint egy jobb, „A" vagy „A+" besorolásúé. A tanúsítási eljárás során feltárhatjuk az esetleges hőtechnikai problémákat,épületgépészeti hiányosságokat, melyek megszüntetésével energiatudatosan végezhetjük el a felújítási munkálatokat.

epulatek-energetikai-tanusitasa-tablazat


Adatkezelési tájékoztató
Részletek

bannermájus